Ebben a bejegyzésben a Wikipédiáról gondolkodom, arról, mlyennek látom most, ahogy ismerkedem vele. Mi nekem most a Wiki? 2006. február 11.

Most ismerkedem a Wikivel. Eddig csak használtam, de most meg is akarom ismerni, nemcsak technikai értelemben.

A Wiki a demokrácia, és technológia találkozása. A demokrácia a többség akarata. A Wiki a legutolsó módosító akarata.
A módosítás paradigmája azonban demokratikus, mert amit a többség elfogad, az lesz a módosítás irányelveként elfogadott szabály.
Ez paradox módon a nem-demokratikus környezetben is demokratikusan működik (ugyanolyan technikai, szoftver-algoritmus feltételek mellett). Például ha a többség a nem-demokratikus, hanem az autoriter szerkesztési elvvel (szakértők véleményének feltétele) ért egyet, de továbbra is szabadon módosítható, akkor még ebben az esetben is a többség akarata döntötte el, hogy milyen legyen a Wiki.

Ugyanaz a Wiki egyszerre lehet az egyik közösségben demokratikus, a másikban autoriter.
A Wiki szerkesztését nem csak technológiai (hardver vagy szoftver) szinten lehet befolyásolni, hanem humán szinten is. Ha egy kormányzat szankcionálni tudja a szerkesztőket a tartalomért, akkor a szerkesztési elveket külső paradigma fogja meghatározni. Ennek elkerülésére az anonimitás megőrzésének lehetősége tűnik hatékony módszernek.
A cenzúra akkor tud hatékonyan működni, ha kevés szerző felett kell őrködnie. Minél többen szerkesztik a Wikit, annál kevesebb lehetőség van minden egyes szerkesztő és szerkesztés ellenőrzésére.
Azonban ez csak a teljes Wikire igaz, de az egyes ismeretterületek és jelentőséggel bíró témák lehetséges, hogy olyan szűk csoportot képeznek (pl. aktuálpolitika, történelem), aminek a cenzúrázása nem a szerzők, hanem maguknak a tartalmi pontoknak a figyelésével történik. Lehetetlen százmillió kínai Wikipedistát ellenőrizni, de könnyű ezer cenzorral ezer kényes témát (pl. Tienanmen téri mászárlás) szemmel tartatni, és bármilyen nemkívánatos változtatást azonnal törölni.

Az összes módosítás megőrzése jelenleg már technológiailag megvalósítható. Ezért bár a cenzúra végrehajtható, maga a cenzúra ténye többé nem eltitkolható. Erre csak akkor volna lehetőség, ha megváltozna a Wikipédia technológiai háttere, viszont ez a változás, mivel egy meglévő előny (tulajdonság) eltörlését jelenti, csak erőszakkal érhető el.

Kívéve akkor, ha a Wikipédiát használó közösség egésze nem dönt így. Nem a többség, mert amíg akárcsak egyetlen, a magasabb technológiai szinthez ragaszkodó és azt megvalósítani képes közösség is fennmarad, a Wiki csak egymástól független, magát a valódi Wikinek tekintő közösségekre fog bomlani. Csak ha a teljes Wiki közösség érezné úgy, hogy erre a visszalépésre (a módosítások rögzítésének megszüntetésére, nem technológiai okokból) szüksége van, beszélhetnénk erőszakmentességről.
Ennek a valószínűsége azonban jelen pillanatban kevés, mert feltételezhető, hogy a liberális demokráciákból a megtapasztalt szabadság megvédésének szándékával, a diktatúrákból pedig a szabadság iránti vágyból, de mindig lesznek olyanok, akik a Wikit a szabad, cenzúramentes, mindig és mindenki által szerkeszthető információtároló fórumnak fogják tekinteni, és ilyennek szeretnék megőrizni.

---
A Wikipédia szabálygyűjtemény. Szabályok és a szabályokat szabályozó szabályok alapján létrehozott információhalmaz, ahol az egyes szócikkek nemcsak a cikk enciklopédiaszerű leírását tartalmazzák, hanem a szócikk megalkotásának történetét is.
Vannak befejezhető szócikkek, és vannak befejezhetetlen szócikkek. Előbbiekhez bizonyos számú módosítás után már nemigen éri meg senkinek sem hozzátenni, sem elvenni. Nem feltétlen a szócikk kidolgozottságának tökéletessége miatt (habár erre is lehet példa), hanem már a majdnem tökéletes, vagy a nagyobb hibát nem tartalmazó szint elérése során is megszűnhet a bejegyzés megváltoztatása iránti igény. Főleg a természettudományos ismeretek lexikális tudásanyaga az, ami jól definiált, zártvégű problémákkal foglalkozik, és mint ilyen, esélyes arra, hogy nyugvópontra jusson (azaz a szerkesztők többsége úgy vélje, hogy a szócikkhez jó szándékkal közeledve azon már nem szükséges lényeges dolgot javítani).
A Wiki azonban mindent tartalmazhat. Minden szerkesztő minden, verbális szintre fordítható gondolata saját szócikként megjelenhet a Wikin. Ellentétben az enciklopédiákkal, ahol a szerkesztők szűk köre dönti el, hogy mi kerülhet be és mi nem az adott lexikonba. akár terjedelmi, akár ideológiai megszorítások alapján szelektálva.
A szócikkek köre ezért túlmutathat a természettudományok által vizsgált területeken. Ezen esetekben ugyanannak a szócikknek a megítéléséhez kevesebb eszköz áll rendelkezésre, mint a tudomány (vagy bármilyen szabályozott gondolkodási rendszer) által meghatározandó és leírandó jelenségek esetében. Ezek lesznek a befejezhetetlen szócikkek. A megítélésüket (a pontosítás, a változtatás iránti igény fokát) nem szabályozza Wikin kívüli gondolatrendszer-konszenzus (paradigma).

---
A Wiki az emberiség blogja.
---

A Wiki és a nyelv. A Wiki ma elsősorban verbális. Úgy gondolom, hogy a verbalitás mindig is domináló lesz, még akkor is, ha a technológiai fejlődés egyre inkább lehetővé teszi más modalitások megjelenését is. A Wiki nyelve nem az angol. Az angol csupán horgonypont, ami az egyszéges kiindulási alapot biztosítja, de a szócikkek elvileg minden nyelvről minden nyelvre lefordíthatóak. Az angol csupán közvetítő nyelv. A fordítások a pontosság rovására mehetnek, de a folyamatos és gyors önkorrekció miatt kellő idő elteltével ezek a hibák kijavítódnak.
A Wiki nyelve a Wikit szerkesztők anyanyelve.

A Wiki folyamatosan változó információ. A technológia fejlődésével a Wiki média lesz. A hagyományos és elektronikus média információi előbb-utóbb átmásolódnak a Wikire szócikként. Jelen pillanatban főként ez zajlik. A Wiki dokumentál, a Wiki napló.

Jelenleg a Wiki :
"A Wikipédia nem elsődleges forrás. A fő téma nem az eddig tudományosan fel nem dolgozott vagy ismeretlen tények precíz analízise és vizsgálata. A Wikipédia egy másodlagos forrás (olyan, mely elemzi, összehasonlítja, értékeli és/vagy szintetizálja az elsődleges forrásokat) vagy harmadlagos forrás (ami általánosítja a már létező kutatási anyagokat vagy az adott témához kapcsolódó szűkebb témákban már elkészült másodlagos forrásokat). Ezzel összefüggésben, kivételes esetektől eltekintve, a Wikipédia szócikkek összefoglalók és nem esszék ."
Forrás: "A Wikipédia nem saját kutatómuka"

Úgy gondolom, ez meg fog változni. A jövőben a Wiki elkezdhet valós időben információt szolgáltatni, nem pedig más médiumoktól átvenni.

Wikitudósítók ugyanarról a témáról ugyanoda publikálnak. Elképzelhető, hogy akár egyetemi oktatás keretein belül Wikipédistákat képezzenek, vagy a jelenlegi tudományos oktatásba illesszék be a Wikipublikálás képességét.

A háttértechnológia fejlődésével filmek, zenék, képek lesznek elérhetők a szócikkekből.

A Wiki kereső lesz. A Google utóda a Wikin belül, a szócikkeken belül fog keresni. A Wiki lesz a Web és az Internet. A Web 2.0 Wiki.


A mai társadalmi véleményformálás a médiumokban történő megjelenés szabályozásával történik és szelektálódik (pl. politikai cenzúra, kritika). A Wikin ugyanez az információ szelektálásával és ízés szerinti tálalásával fog megvalósulni.

Mára már egyetlen ember sem képes a Wiki összes szócikkét átlátni.  Elképzelhető olyan szintű komplexitás, hogy később már maguk a szócikkek is átláthatatlanná válnak az emberi agy befogadóképességének korlátai miatt. A keresés és szelektálás képessége lesz a véleményformálás útja, úgy, hogy mindeközben a teljes szócikk mindenki számára hozzáférhető marad.