Relatív szegénység
1 hozzászólás Írta Oláh András több éve
Mindig rosszabbul élünk, mint négy éve...
A mindenkori ellenzék mindenkor érvelhet azzal, hogy rosszabbul élünk. Ez ellen a hatás ellen nem működik az objektívnek tekinthető statisztika (ld. Tárki vizsgálat). Hiába mutatják azt a számok, hogy jobban élünk, ha nem érezzük úgy...és nem érezzük úgy, ha nem akarják, hogy úgy érezzük.
Ha a Tárki elfogult a kormány javára, mint ahogyan azt a Fidesz állítja, akkor kérjenek fel általuk (és a szakma által) hitelesnek tartott intézményeket, hogy mérjék fel ők is a kérdést, illetve mutassanak rá, a Tárki a vizsgálatában hol és mikor torzított tudatosan, hogy a szocialisták számára kedvező eredményt kapjanak.
Ha ezt nem teszik meg, pusztán a statisztikai eredmények és a relatív megfosztottságból eredő érzések ellentmondásából következtetnek arra, hogy a vizsgálat "csalt", akkor -eufemisztikusan fogalmazva - nem járnak el etikusan.
"A relatív szegénység fogalmának
meghatározása Peter Townsend nevéhez fûzõdik. Szerinte az egyének
akkor élnek szegénységben, ha nem áll rendelkezésükre elegendõ
forrás ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, olyan tevékenységekben
vegyenek részt, és olyan életfeltételekhez, javakhoz jussanak,
amelyek társadalmukban szokásosak
vagy legalább széles körben elfogadottak és helyeslésre
találnak (idézi Zombori 1994:150).
A fentiek értelmében a szegénység észlelése az egyén szintjén nemcsak az anyagi nélkülözéssel, hanem a társadalmi egyenlõtlenségek érzékelésével is összefügg.
Következésképp az olyan fogalom, mint az életszínvonal, mélyen szubjektív, függ azoktól az emberektõl, akik átélik, nem lehet külsõ szempontok alapján kidolgozott, objektív mutatókkal meghatározni, mint például a jövedelmek, a fogyasztás vagy a kiadások mértéke." (forrás)
A fentiek értelmében a szegénység észlelése az egyén szintjén nemcsak az anyagi nélkülözéssel, hanem a társadalmi egyenlõtlenségek érzékelésével is összefügg.
Következésképp az olyan fogalom, mint az életszínvonal, mélyen szubjektív, függ azoktól az emberektõl, akik átélik, nem lehet külsõ szempontok alapján kidolgozott, objektív mutatókkal meghatározni, mint például a jövedelmek, a fogyasztás vagy a kiadások mértéke." (forrás)
A mindenkori ellenzék mindenkor érvelhet azzal, hogy rosszabbul élünk. Ez ellen a hatás ellen nem működik az objektívnek tekinthető statisztika (ld. Tárki vizsgálat). Hiába mutatják azt a számok, hogy jobban élünk, ha nem érezzük úgy...és nem érezzük úgy, ha nem akarják, hogy úgy érezzük.
Ha a Tárki elfogult a kormány javára, mint ahogyan azt a Fidesz állítja, akkor kérjenek fel általuk (és a szakma által) hitelesnek tartott intézményeket, hogy mérjék fel ők is a kérdést, illetve mutassanak rá, a Tárki a vizsgálatában hol és mikor torzított tudatosan, hogy a szocialisták számára kedvező eredményt kapjanak.
Ha ezt nem teszik meg, pusztán a statisztikai eredmények és a relatív megfosztottságból eredő érzések ellentmondásából következtetnek arra, hogy a vizsgálat "csalt", akkor -eufemisztikusan fogalmazva - nem járnak el etikusan.
