Vacilálok a saját név és a rövid név használata között Direkt a saját nevemen kezdtem a blogot. Főleg azért, mert így felelőséggel kell írni, az pedig érdekesebb és motiválóbb. Viszont nem elterjedt, egyedül talán Tóth Benedek blogja az, ami ilyen sajátneves, legalábbis ezt ismerem. Ja, és persze Csepeli Györgyé.

Viszont tetszik az "Asszem" név. Nem túl kreatív, a freeblogon már le is van foglalva, de mégis, egy szó, könnyen megjegyezhető. Ha délelőtt nem lett volna az a kavarás az importtal, akkor már simán meglenne az assszem.blogter.hu oldal, vagyis már megvan, de az importálás miatt elveszett minden eddigi komment, a csillagok és az olvasottsági adatok, pedig azok fontosak.

Szóval maradjak az olahandras.blogter.hu címen és a kommentekben használjam ezt a nevem? Vagy maradjak a címen, de a kommentekben használjam az asszemet? Vagy írjak ezentúl az asszem.blogter.hu-ra?

Ezek ám az élet nagy kérdései! Mert ha végre nagy nehezen megvan a branding és legendás trademarkként kering a nevem a blogvilág bugyraiban :))), akkor már nem érdemes váltani és újra kezdeni az egészet. Persze mindig lehet anonim módon írogatni, de ténylegesen elterjedni több névvel, hát az nehéz.

Ezért kell még most az elején eldöntenem, amikor még a kutya sem ismer. Mondjuk lehet az is egy válasz, hogy kiafrancotérdekel, amikor kint süt a nap :))