Moziban voltam, filmet néztem, jól megbántamMoziünnep. Végre. Megint. És most van is időm. Eljutottam hát. Válasszunk filmet. Magyart, mondjuk. Legyen az Egyetleneim. Mert budapesti, mert jó zenék vannak benne, mert érdekes a sztori.

A sor közepéről nem akartam kibotorkálni, pedig az lett volna a legjobb. Ekkora szart régen láttam. Ostoba, hiteltelen, erőltetett, idegesítő, közhelyes, unalmas, borzasztó.
Srác csajozni próbál Budapesten, de nem jön össze neki. Remek sztori. Ettől még lehetne jó film. Van benne Budapest. Szórakozóhelyek, néven nevezve, mégsem tűnik product placementnek. Ez van, itten buliznak a fiatalok. Van benne Sziget is, meg metrómegállók, aluljárók, villamos, zp, rendőr, security, Kispál, szex (csöcs és kivlillanó férfisegg), és persze rengeteg vágás.

Mégis katasztrófa. A "színészek" szánalmasak. A szövegek szarok. Jófejkedők, de igy senki nem beszél...apám beájulna...

A zenék önmagukban erősek, de a filmben funkció nélkülivé válnak. A történetben nincs olyan elem, amit ne láttunk volna ezerszer, ezerféleképp. Világfájdalom, megnemértettség, romlottnak hitt szerető, kiderül, hogy mégsem, terhes lesz, de mástól, elveteti, szakítás, szerelem...brrr.

Nem is pazarlom rá az időmet. Aki teheti, kerülje el jó messziről. Még 350 forint is sok egy ilyen szarra.